Hát egy újabb sokkélmény: meghalt Syd Barrett, a PinkFloyd egyis (h)ős alapítója. Ráadásul már több, mint egy éve, 2006 július 7-én. Félelmetes, hogy mennyire lemaradok néha az élet dolgairól...
Róla elég sok dolgot érdemes tudni, pl hogy az egyik legalaposabb PinkFloyd dal, a Shine on you crazy diamond is hozzá, pontosabban róla szól. Szerintem kevés annyira szétcsúszott embert hordott hátán a Föld, mint Syd volt. Ha eddig nem tudtátok, mi az a labilis személyiség ill. a valódi művészlélek (és nem a sápatag emo-baromságra gondolok), akkor járjatok utána kicsit ennek a srácnak, hogy mit is tett, miket gondolt.
Lényeg az, hogy legjobb barátjával, Roger Watersszel alakították a Floydot, de ahogy múltak az évek, annyira szétesett a srác, hogy kénytelenek voltak megválni tőle. A helyére vették fel David Gilmourt, aki "ugyan nem egy nagy tehetség, de ügyesen utánozza mások stílusát" (idézet egy honlapról), így megkérték, hogy játsszon úgy, mint Barrett.
Később aztán a Floydon belül is felizzottak az ellentétek, ami nem is meglepő ennyi különleges összezárása esetén. Waters és Gilmour évtizedekig nem állt egymással szóba, Syd otthon festett, a többiek pedig ide-oda morzsolódtak a két főrivális között.
A teljesség igénye nélkül:
Ezeket a dalokat (mint általában az összes Floyd dalt) leginkább egészséges optimizmussal megáldott embertársaimnak ajánlom, mivel magában fogyasztva sokkolóan depresszív ez a zene, még az életvidámabb dalok is képesek kiverni a biztosítékot.
Csak óvatosan.
