HTML

Cilu

...erről egy sztori jut az eszembe

Friss topikok

  • focistagyerek: Nagyon sok Boldog Születésnapot Krivánok, a JÓ Isten kísérjen utadon és egész életedben a boldogsá... (2010.06.07. 22:49) Mai kínzó kérdés
  • Nyomdász: Köszönöm a megtisztelő vendégszereplést. (2010.05.06. 18:51) Másnap 2.0
  • Nyomdász: Szépen összeszedtél pár értelmeteln kérdést, sok hasonlóval találkozunk életünk során. Úgy vettem ... (2010.05.06. 18:45) Időzítés
  • Non: és harmadik-negyedik szundit is kinyomni a telefonon reggel, és továbbaludni?:) és nem csak meggyú... (2010.04.30. 13:29) Dolgok amiket szeretek
  • "rendszeres olvasód": az érzés örökölhető.... én ma megyek vissza harmadszor a piros napszemüvegért..lehet, hogy ez sem ... (2010.04.29. 11:57) Női ösztön

Linkblog

Gennység a köbön

2008.02.01. 21:39 ciluvagyok

Már Pityés bejegyzésem volt ugyan, de van még egy(pár) madaras storim.

Történt kiskoromban, hogy amikor éppen a már említett állatbuzi korszakomat éltem, megvolt a szokásos hörcsög-zebrapinty-macska-kutya(-tyúk) kombináció otthon, minden zsebpénzemet rájuk költöttem. Minden évben tartottak egy kisállatbörze- és vásárt a PeCsában, ahol sok bigyuszt, szükséges(nek vélt) kiegészítőt, tápot, állatot és egyéb ilyesmit lehetett vásárolni, a hozzám hasonló állatbuzi kisgyerekek nagy-nagy örömére, mint amolyan kvázi Mekka, ahol a kánaán nem tejjel és mézzel folyik, hanem hörcsöggel és papagájjal.

Sikerült beizzítanom anyukámékat is, hogy menjünk el és nézzünk körül (és vegyenek nekem mindenféle hülyeséget). Be is neveztem a tombolára és földöntúli izgalommal vártam az eredményt, hiszen azelőtt az óvodai lufifújó versenyen kívül még soha nem nyertem semmit. És akkor - ó igen! - az ÉN SZÁMOMAT mondták!!! NYERTEM!!

Egy kedves bácsi azt mondta, hogy választhatok egy zebrapinty-pár és egy hullámospapagáj közül. Mivel a pintyeket már akkor is rettenetesen buta élőlénynek tartottam, meg már amúgy is volt otthon egy pár, inkább a papagájt választottam, egy csodálatos citromsárga tollú, piros szemű kis madarat. Tökjó, sárga papagáj!! El is neveztem Rózsinak (akkoriban nagyon kedveltem ezt a nevet, hiszen a vizslánkat is Rózsinak hívták) és büszkén betettem otthon a kalickájába. Minden csodás volt, de a második-harmadik napon valami kezdett gyanús lenni az új szerzeménynél: nem evett, nem ivott, ijedten rikoltozott és nekiment a rácsnak. Alaposabb vizsgálódás után kiderült...

...hogy a kis papagáj vak. Nem látott semmit. Próbáltam etetgetni, itatgatni, amikor hazajöttem suliból, egyből mentem hozzá és próbáltam szeretgetni, nyugtatgatni, és sikerült meghosszabbítani az életeét három héttel, aztán elpusztult.

Hogy mekkora lelkiismeret-furdalásom volt, hogy elpusztult az egyik állatom, ráadásul azért, mert nem tudtam ellátni, hát ezt a vacak szar érzést nem tudom leírni. Kérdem én: ki lehet akkora genny, hogy "á, ez a papagáj úgyis vak, mit csináljak vele? megvan, sorsoljuk ki tombolán és adjuk oda egy kisgyereknek!", vagy ez most hogy? Hú, még most is felmegy bennem a pumpa, ha eszembe jut. Szívesen megverném azt az embert.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciluvagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr361988776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Veronika 2008.02.07. 13:05:42

Én is emlékszem rá, bár már akkor is ( majdnem ) felnőtt voltam, nekem is szörnyen fájt. Főleg azért mert gyerekkel csinálták meg és tökre tudatos volt...
süti beállítások módosítása