Na, a hétvégét Gyurival Egerben és Mátrafüreden töltöttük, megspékelve rengeteg zabálással és semmittevéssel. És akkor jöttek a struccok!!!
Eredetileg a Recski Nemzeti Emlékparkot akartuk meglátogatni amolyan mementoként, de becsapós táblák (mindkét irányból behajtani tilos!) miatt elkanyaradtunk kissé másfelé. Egyszercsak megláttuk a "Struccfarm, látogatási idő 09:00-17:00" táblát, és egyből tudtuk, hogy ide be kell térni!!
(Gyuri pillanatnyilag nem túl kooperatív a fotók feltöltését illetőleg, de holnaptól lehet élvezkedni)
Na szóval ha el tudtok képzelni patent aranyos, girbe-gurba nyakú strucc-csibéket, amint az órátokat próbálják ügyesen leenni valahogyan a csuklódról, meg óriás szempillájú kláp-kláp hanggal zabáló, a gazdáját kíváncsian-bélpoklosan pisztergáló, a zörgős zacskóra rápattanó, a szomszéd tojójára ráhajtó, a szomszédos patakban tojást elrejtő, meg úgy mindent összevéve CSÚCSSZUPER állatkákat, akkor a recski struccfarm TOTÁL a ti helyetek!!! A struccok egy giganagy helyen (értsd: rét, patak, ilyesmi) helyen laknak, amit pl az egyik oldalról nem is kellett elkeríteni, mivel egy töltésecska határolja, és "amin nem lát ki, arra nem is akar menni". Szóval nem látja a töltés tetejét, ezért oda nem is megy. Ellenben ha látja, hogy tépsz egy kis pitypangot, akkor "adja oda neki gyorsan kisasszony, mert ha látja hogy valamivel matat, kijön érte". Az semelyik struccot sem érdekli, hogy térdig érő hersegő fűben jár-kel a sok ostobácska madara, nekik AZ a 3 szál hervatag fű kell, amit te téptél ki. Vagy kavics. Vagy karóra. Vagy cigi. Vagy bármi ami nálad van. Tényleg kezdem azt hinni, hogy a struccok és a vadászgörények között valami rejtélyes evolúciós-biológiai rokonság lehet, a sok kis kleptomán állat.
