A változatosság kedvéért igencsak felháborító élmény következik.
Éppen az egyik moziban ültünk és a legújabb batmanos filmet néztük, próbálván visszatartani az ilyenkor óramű szerint felbukkanó pisilési ingert. Konkrétan egy-két részen majd' becsináltam, olyan ijesztő volt a film (az imdb.com szerint minden idők legjobb filmje, mondjuk szerintem azért ez egy kicsit túlzás). Na szóval ott ülünk vagy másfél órája, amikor egy különösen gusztustalan résznél elfordulok, nézek a sorok felé és várom, hogy kevésbé gusztustalan jelenethez érjünk. Mit látok tőlem 3 széknyire? Egy 4-5 éves kisfiú, szemébe húzott bézbólsapkával, szemeit eltakarva húzódik a nagymamája mellé-mögé, és látszik rajta, hogy retteg.
KÖNYÖRGÖM, nagymama!!!!! Hogyan lehet ezt csinálni egy kis ovissal?????
1: nagy "16 év felettieknek" felirat a film előtt
2: átlagban 2 halálos esemény vagy csonkítás percenként
3: a film addigi másfél órája alatt csak fel kell tűnnie az 1. és 2. pontnak
4: (és ez a kedvencem) eredeti nyelven, feliratozva.
Namármost ez hogy megy? "Nagymama, miért halt meg az a bácsi? és a félig leszakadt arcú bácsi miért nevet amikor leöntik benzinnel? és a néni meghalt amikor felrobbant mellette az a nagy izé?" "nem tudom, kisunokám, maradj csendben, hogy el tudjam olvasni."
Elképzelni sem merem, mekkora károkat okoz egy ilyen kicsi ember lelkében és fantáziavilágában egy ilyen sokkélmény, főleg hozzátéve, hogy annak idején hasonló korú unokahúgom még a Garfield 2 bizonyos részeinél is megijedt egy picit...
Ebből viszont egyenesen következik, hogy napjaink kisgyerekei sokkal feszítettebb, stresszesebb, intenzívebb élményeknek vannak kitéve, mint annak idején mi voltunk. Emlékezzetek vissza: annak idején ilyen Muci babák voltak divatban, amelyek non-plus-ultrája az volt, hogy hanyatt fektetve lehunyták a szemüket. Most meg már színes-szagos, pisilő, kakiló, hányó, beszélő babákat lehet kapni, amelyeknél pl az újszülött játékbabát mini-stricinek öltöztethetjük, vagy megalomán kislányoknak egyenesen kettőt lehet venni, ikerbabakocsival.
