Szerintem nincsen a mi korosztályunkban olyan figura, aki ne ismerné az Elsüllyedt Világok című rajzfilmsorozatot, legalábbis annak főcímdalát.
"Volt nem is olyan rég egy szép világ
most már nyoma sincs a Föld színén
ám ha Te jössz, meg lehet menteni
vár Spartacus, Bob, Rebeka..."
Most éppen ezen csámcsogok magamban. Nemrég (15 év kihagyással) ismét megnéztem egy epizódot, amelynek egyik mondata örökre beleégett az agyamba: "Ejnye Sag-sag, beszélj hát!"
Mikor hallottatok ilyet utoljára rajzfilmben? Max. olyasmiket mondanak, hogy kúúúl meg húzd ide a beledet, szóval olyan érzés volt, mintha valami régen látott kedves ismerős nyalogatná a hallójárataimat.
Emlékszem, az első női figura életemben, akit szexinek tartottam és kvázi esetleg hasonlítani is szerettem volna rá, az Arkana volt - pedig ha jól tudom ő robot, akit Árkádia gyermekei alkottak meg. Mégis, határozottan szexinek gondoltam, tökjó volt a ruhája meg szép az arca.
Érdekes módon Spartakus sokkal férfiasabb férfiként élt az emlékzetemben, ehhez képest konkrétan Mikiegér-haja van, azaz már eleve kopaszodó fickónak (a homlokánál) rajzolták meg a rajzolók, nem túl sok esélyt adva neki a boldog csajozásra... A két gyerek felejtős, idegesítettek, de pl mindig is szerettem volna a családi Trabi helyett inkább Sagsaggal meglátogatni a nagymamát.
Ja és ott voltak a kalózok is, akiknek rekord hosszúságú dala (vmi 4 és fél perc!) a teljes rajzfilm egynegyedét tette ki, úgyhogy azt nem nagyon szerettem.
Na szóval az egészben tudjátok, hogy mi a lényeg?
Hogy a vokálokat a főcímdalhoz....... GERGELY RÓBERT énekelte fel :o)
Hogy lehet egy embernek ilyen szemöldöke?????
